Legutolsó frissítés dátuma: 2024. január 19.
| Címszavak | Kérdés sorszáma |
| adóilletőség | 24 |
| betétes halála | 11 |
| biztosítási ügynök | 10 |
| biztosított betét | 7, 10, 12, 18, 22, 23, 25, 26, 27 |
| fizetési számla | 12 |
| Hpt. 213. § (1) bekezdés | 7, 10, 25, 26 |
| Hpt. 214. § (13) bekezdés | 11 |
| Hpt. 275. § (6) bekezdés | 22, 23 |
| Hpt. 6. § (2) bekezdés 6. pont | 14, 18, 28 |
| konzuli képviselet | 26 |
| költségvetési szerv | 26 |
| közösségi betét | 23 |
| közvetítő | 10 |
| külképviselet | 26 |
| külön jogosultság | 11 |
| nem biztosított betét | 27 |
| nemzetközi szervezetek | 25 |
| névre szóló betét | 18 |
| nulla forint egyenleg | 12 |
| nyereménybetét | 18 |
| önkormányzati betét | 7 |
| öröklés | 11, 29 |
| örökölt betét | 11 |
| Pmt. szerinti azonosítás | 18, 20, 23 |
| tevékenységi engedély visszavonása | 27 |
| tőzsdetagság megszűnése | 27 |
| utolsó tranzakció dátuma | 30 |
| ügyféladatok | 20 |
| ügyféltájékoztatás | 22, 23 |
1. (A KBB Leírás már tartalmazza vagy törvényi változás következtében törlésre került)
2. (A KBB Leírás már tartalmazza vagy törvényi változás következtében törlésre került)
3. (A KBB Leírás már tartalmazza vagy törvényi változás következtében törlésre került)
4. (A KBB Leírás már tartalmazza vagy törvényi változás következtében törlésre került)
5. (A KBB Leírás már tartalmazza vagy törvényi változás következtében törlésre került)
6. (A KBB Leírás már tartalmazza vagy törvényi változás következtében törlésre került)
7. Önkormányzati betétek betétbiztosítási szempontú kezelése
Címszavak: önkormányzati betétek, biztosított betét, Hpt. 213. § (1) bekezdés
Kérdés: Betétbiztosítás szempontjából hogyan kell az önkormányzati betéteket kezelni, nyilvántartani?
Válasz:
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló CCXXXVII. törvény (Hpt.) 213. § (1) bekezdés a) és c) pontja alapján alapesetben a helyi önkormányzatok, valamint a helyi önkormányzatok által alapított költségvetési szervek betéteire az OBA által nyújtott biztosítás nem terjed ki. Azonban a Hpt. 213. § (3) bekezdésben meghatározott feltételt teljesítő helyi önkormányzatok esetén (amelyeknek a tárgyévet két évvel megelőző évi beszámolójuk adatai alapján a költségvetési mérlegfőösszegük nem haladja meg az ötszázezer eurót), ezen önkormányzatok, valamint az általuk alapított költségvetési szervek betéteire is kiterjed az OBA által nyújtott biztosítás.
A Hpt. 234. § (1a) bekezdése előírja, hogy az OBA tagjai által fizetendő alapdíjat úgy kell megállapítani, hogy az figyelembe vegye a hitelintézetnél a tárgyévet megelőző december 31-én fennálló – az OBA által a 212. § és a 213. § szerint biztosított – betétek kártalanítási kötelezettség alá tartozó részének összegét. A Hpt. 234. § (2a) bekezdésének 2023. január 1-től hatályos módosítása alapján az alapdíj megállapításánál figyelembe kell venni a Hpt. 213. § (3) bekezdésben meghatározott feltételt teljesítő helyi önkormányzatok és az általuk alapított költségvetési szervek kártalanítási kötelezettség alá eső betétösszegeit is, így azoknak már a 2023. évi adatszolgáltatásban is szerepelniük kell, és azok után díjat kell fizetni.
8. (A KBB Leírás már tartalmazza vagy törvényi változás következtében törlésre került)
9. (A KBB Leírás már tartalmazza vagy törvényi változás következtében törlésre került)
10. Biztosítási ügynök és egyéb közvetítő betéteinek biztosítottsága
Címszavak: biztosított betét, biztosítási ügynök, közvetítő
Kérdés: Az OBA által biztosítottak-e a biztosítási ügynökök és egyéb közvetítők betétei?
Válasz:
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló CCXXXVII. törvény (Hpt.) 213. § (1) bekezdése alapján az OBA által nyújtott biztosítás nem terjed ki a következő intézmények, valamint ezek külföldi megfelelőinek betéteire:
- a költségvetési szerv,
- a helyi önkormányzat,
- a biztosító, a viszontbiztosító, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, valamint a magánnyugdíjpénztár,
- a befektetési alap, a befektetési alapkezelő,
- a Nyugdíjbiztosítási Alap valamint ezek kezelő szervezetei, és a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv,
- az elkülönített állami pénzalap,
- a pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény,
- az MNB,
- a befektetési vállalkozás, a tőzsdetag, az árutőzsdei szolgáltató,
- a kötelező vagy önkéntes betétbiztosítási, intézményvédelmi, befektetővédelmi alap, illetve a Pénztárak Garancia Alapja.
Figyelembe véve, hogy a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (Bit.) 4. § (1) bekezdés 34. pontja szerinti függő biztosításközvetítő, valamint a 35. pontja szerinti független biztosításközvetítő a Bit. alapján nem minősül sem biztosítónak, sem pedig viszontbiztosítónak, így a Hpt. 213. § (1) bekezdése szerint a betéteik nem kerültek kizárásra az OBA általi biztosításból.
Hasonlóképp a Hpt. 10. §-ában meghatározott közvetítő sem minősül pénzügyi intézménynek, illetve pénzforgalmi intézménynek, valamint a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2) bekezdés 30a. pontjában meghatározott függő ügynök sem minősül a Bszt. alapján befektetési vállalkozásnak. Mindebből következően ezen közvetítők betétei sem kizártak a Hpt. 213. § (1) bekezdése alapján a betétbiztosításból, így a betéteikre vonatkozik az OBA betétbiztosítása.
A fentiek alapján tehát a különböző közvetítők betéteit, mint OBA által biztosított betéteket szerepeltetni kell a KBB adatállományban.
11. Az örökösöket megillető kártalanítási összeghatár
Címszavak: betétes halála, kártalanítási összeghatár, örökölt betét, öröklés, Hpt. 214. § (13) bekezdés
Kérdés: Változik-e örökölt betét esetén az örökösök külön kártalanítási összeghatára, ha valamely örökös csökkenti az örökölt betétjének összegét (pl. készpénzfelvétellel)?
Válasz:
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló CCXXXVII. törvény (Hpt.) 214. § (13) bekezdése alapján a betétes elhalálozása esetén – a betétek elhelyezésének időpontjától függetlenül – az örökhagyó és az örökösök betétjét a hagyatékátadó végzés vagy a bírósági ítélet jogerőre emelkedésétől számított egy évig vagy a rögzített kamatozású kamatperiódus végéig – a kettő közül a későbbi időpontig – külön betétnek kell tekinteni, és a Hpt. 214. § (1)-(3) bekezdés szerinti kártalanítási összeghatár meghatározásánál nem kell összevonni az örökösök más betéteivel. Az örökhagyó betétje után a kártalanítás a Hpt. 214. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott összeghatárig fizetendő ki, függetlenül az örökösök számától. Ezt a rendelkezést a közös betétekre is alkalmazni kell. Ha az örökhagyót a 214/A. § alapján elhelyezett betétei után magasabb összegű kártalanítás illette volna meg, akkor az örökösöket megilleti a magasabb összeg a hagyatékátadó végzés vagy a bírósági ítélet jogerőre emelkedésétől számított három hónapig, a 214/A. § (1) bekezdésében meghatározott összeghatárig, függetlenül az örökösök számától.
Mindez tehát azt jelenti, hogy az örökléskor, azaz a hagyatékátadó végzés vagy a bírósági ítélet jogerőre emelkedésének napja vonatkozásában szükséges megállapítani az örökösöket megillető, a Hpt. 214. § (13) bekezdésben rögzített többletkártalanítást, azaz az örökölt betét(ek) után járó kártalanításból az egyes örökösöket megillető kártalanítási összeghatárt. [Például 45 M Ft-os örökölt betét, 30 MFt-os kártalanítási összeghatár és 3 örökös esetén az egyes örökösöket az örökölt betét(ek) alapján 10 MFt kártalanítás illeti meg.] Az ilyen módon, az örökösök között az örökrészük arányában szétosztott kártalanítási összeghatár, azaz az örökösöket az örökölt betét(ek) után megillető maximális többletkártalanítás nem változik attól, ha egyes örökösök időközben – az egy év vagy a rögzített kamatozású kamatperiódus lejárta előtt – esetlegesen megszüntették részben vagy egészben az örökölt betétjüket.
Ha tehát valamely örökösnek az örökölt betétrésze csökken (pl. pénzfelvétel miatt), úgy ez nem változtatja meg a többi örökös külön kártalanítási összeghatárát, ezzel nem jut nagyobb kártalanítási összegrészhez egyetlen más örökös sem.
Ugyanakkor, ha valamelyik örökösnek a hitelintézetnél az örökölt betétrésze oly módon csökken, hogy már nem éri el az eredeti (a példánknál maradva 10 MFt-os) kártalanítási összeghatárt, akkor a részére többletkártalanításként már csak ez a csökkent összeg tartható nyilván.
12. Nulla forint egyenlegű fizetési számlák szerepeltetése a KBB adatállományban
Címszavak: biztosított betét, nulla forint egyenleg, fizetési számla
Kérdés: Kell-e szerepeltetni a nulla forintos egyenleggel rendelkező fizetési számlákat a KBB adatállományban?
Válasz:
A Hpt. 6. § (1) bekezdés 8. pontja alapján betétnek minősül a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerinti betétszerződés vagy a takarékbetétről szóló 1989. évi 2. törvényerejű rendelet szerinti takarékbetét-szerződés alapján fennálló tartozás, ideértve a hitelintézetnél a fizetésiszámla-szerződés alapján fennálló pozitív számlaegyenleget is.
Azonban tekintve, hogy a fizetési számla egy jellemzően dinamikusan változó egyenleggel rendelkező számla, a ma nulla forint egyenleggel rendelkező fizetési számlán bármikor keletkezhet pozitív egyenleg, így azokat szerepeltetni szükséges a KBB adatállományban. Figyelembe kell azonban venni, ha egy fizetési számlának például a folyószámlahitel felhasználása következtében negatív az egyenlege, úgy azt nem lehet a KBB adatállományban szerepeltetni, hiszen így az a negatív egyenleg okán nem minősül betétnek.
13. (A KBB Leírás már tartalmazza vagy törvényi változás következtében törlésre került)
14. (A KBB Leírás már tartalmazza vagy törvényi változás következtében törlésre került)
15. (A KBB Leírás már tartalmazza vagy törvényi változás következtében törlésre került)
16. (A KBB Leírás már tartalmazza vagy törvényi változás következtében törlésre került)
17. (A KBB Leírás már tartalmazza vagy törvényi változás következtében törlésre került)
18.Ajándékozott nyereménybetétek kezelése a Pmt. szerinti azonosításhoz kötött OBA biztosítottság esetén
Címszavak: Pmt. szerinti azonosítás, biztosított betét, névre szóló betét, Hpt. 6. § (2) bekezdés 6. pont, ajándékozás, nyereménybetét
Kérdés: Hogyan kell értelmezni a 2021. január 1-től az ajándékozott nyereménybetétek Pmt. azonosításhoz kötött, OBA általi biztosítottságát?
Válasz:
Az ajándékba vásárolt nyereménybetétek esetében, tekintve, hogy a betét megvásárlásakor, valamint azt követően egy bizonyos ideig az ajándékozó a betét tulajdonosa, így az ajándékozó Pmt. szerinti azonosítottsága, azon belül a Pmt. szabályoknak megfelelően történő azonosítás során a betétes Pmt. 7. § (2) bekezdésében rögzített adatainak a hitelintézet rendelkezésére állása, azok visszakereshető módon történt rögzítése határozza meg a betét OBA biztosítottságát. Abban az esetben tehát, ha a betét vásárlásakor az ajándékozó Pmt. szerinti azonosítása során a Pmt. 7. § (2) bekezdésben rögzített adatai a hitelintézet rendelkezésére állnak, azokat visszakereshető módon rögzítette a hitelintézet, úgy a megajándékozott betétje is OBA által biztosított.
19. (A KBB Leírás már tartalmazza vagy törvényi változás következtében törlésre került)
20.Pmt. 7. § (2) bekezdésében rögzített, de a KBB adatállományban nem szereplő adatok kezelése
Címszavak: Pmt. szerinti azonosítás, ügyféladatok
Kérdés: Hogyan kell az OBA rendelkezésére bocsátani a Pmt. 7. § (2) bekezdésében rögzített olyan adatokat, amelyek nem szerepelnek a KBB adatállományban (pl. állampolgárság)?
Válasz:
A Hpt. 2021. január 21-től hatályos 228. § (6) bekezdése alapján az OBA tagintézete köteles a betétekre és a betétesekre vonatkozó azonosító adatokat oly módon nyilvántartani, hogy azok a kártalanítás végrehajtása céljából, az OBA által kérteknek megfelelően az OBA kérésére három munkanapon belül átadhatóak legyenek. E rendelkezés alapján az OBA mindig csak az aktuálisan a KBB adatállományban szereplő adatokat kéri megküldeni függetlenül attól, hogy a Pmt. 7. § (2) bekezdése alapján a hitelintézeteknek további adatrögzítési kötelezettsége is fennáll. Az OBA az ellenőrzései keretében fogja vizsgálni és bekérni a KBB adatállományban szereplő ügyfelek Pmt. szerinti azonosításának megtörténtét, ennek során a Pmt. 7. § (2) bekezdésben rögzített teljes adatkör rendelkezésére állását, valamint azok visszakereshető módon történt rögzítését.
21. (A KBB Leírás már tartalmazza vagy törvényi változás következtében törlésre került)
22. OBA általi biztosítottságról történő ügyféltájékoztatás a vonatkozó kivonaton
Címszavak: Biztosított betét, Hpt. 275. § (6) bekezdés, ügyféltájékoztatás
Kérdés: A Hpt. 275. § (6) bekezdésében foglaltak teljesítése érdekében a betétes részére küldendő kivonaton elegendő-e az OBA általi biztosítottságot egységes szövegként megjeleníteni, vagy a betétes Pmt. szerinti azonosítottságától is függően, az adott betétre vonatkozóan (konkrétan) kell-e feltüntetni, hogy az adott betét biztosított-e vagy sem?
Válasz:
A Hpt. 275. § (6) bekezdése alapján az OBA tagintézet köteles a betétes részére küldött, a Hpt. 275. § (1) bekezdésében rögzített kivonaton feltüntetni, hogy vonatkozik-e rá a betétbiztosítás. Ez azonban nem azt jelenti, hogy általános tájékoztatást kell adnia a hitelintézetnek a betétbiztosításról, hanem konkrétan a betétes és betétei vonatkozásában kell valós információt szolgáltatni a betétes részére, hogy a betétesre kiterjed-e, illetve a betétes mely betéteire terjed ki az OBA biztosítása.
23.OBA általi biztosítottságról történő ügyféltájékoztatás a vonatkozó kivonaton közös betét esetén, ha csak az egyik fél betétje biztosított
Címszavak: Biztosított betét, Hpt. 275. § (6) bekezdés, ügyféltájékoztatás, közös betét, Pmt. szerinti azonosítás
Kérdés: A Hpt. 275. § (6) bekezdésében foglaltak teljesítése érdekében közös betétek esetén, ha az egyik betétest a Pmt. szerint azonosította a hitelintézet, másik betétest pedig nem, a betétkivonaton a betét biztosítottságára vonatkozóan mi szerepelhet?
Válasz:
A Hpt. 275. § (6) bekezdése alapján az OBA tagintézet köteles a betétes részére küldött, a Hpt. 275. § (1) bekezdésében rögzített kivonaton feltüntetni, hogy vonatkozik-e rá a betétbiztosítás. Amennyiben közös betét esetén csak az egyik betétest azonosította a Pmt. szerint a hitelintézet, úgy ebben az esetben a biztosítottság is csak a Pmt. szerint azonosított személyre eső rész tekintetében áll fenn. A betétesek részére küldendő kivonaton az OBA biztosítottságot is ennek megfelelően kell feltüntetni mind a betétesek, mind a betétösszegek vonatkozásában. Például, ha két tulajdonosa van egy 150.000 Ft értékű betétnek, amelyen a betétesek 50-50 %-ban osztoznak, ugyanakkor csak az egyik (A) betétest azonosította a Pmt. szerint a hitelintézet, a kivonaton a hitelintézet OBA által biztosított betétként csak az A betétes 75.000 Ft összegű betétjét tüntetheti fel.
24. Adóilletőségükről nem nyilatkozó ügyfelek adóilletőségének jelölése
Címszavak: adóilletőség
Kérdés: Milyen adóilletőséget kell feltüntetni a KBB adatállományban olyan ügyfelek esetén, akik nem nyilatkoznak adóilletőségük tekintetében?
Válasz:
Olyan ügyfelek esetében, akik nem nyilatkoztak, vagy nem igazolták hazaitól eltérő adóilletőségüket Hu országkódot kell feltüntetni.
25. Különleges státuszú nemzetközi szervezetek biztosítottsága
Címszavak: nemzetközi szervezetek, biztosított betét, Hpt. 213. § (1) bekezdés
Kérdés: Biztosítottak-e a különleges státuszú nemzetközi szervezetek (pl. ENSZ egyes szakosított szervezetei, Nemzetközi Atomenergia Ügynökség) betétei?
Válasz:
A Hpt. 213. § (1) bekezdése sorolja fel azon intézményeket, szervezeteket stb., amelyek, illetve amelyek külföldi megfelelőinek betéteire nem terjed ki az OBA biztosítása. Figyelembe véve, hogy a különleges státuszú nemzetközi szervezetek (úgymint pl. az ENSZ egyes szakosított szervezetei, Nemzetközi Atomenergia Ügynökség) a Hpt. 213. § (1) bekezdésben felsoroltak egyikének sem külföldi megfelelői, így ezen szervezetek betéteire kiterjed az OBA biztosítása.
26. Külképviseletek, konzulátusok biztosítottsága
Címszavak: külképviselet, konzuli képviselet, költségvetési szerv, biztosított betét, Hpt. 213. § (1) bekezdés
Kérdés: Biztosítottak-e a konzuli képviseletek, külképviseletek betétei?
Válasz:
A Hpt. 213. § (1) bekezdése szerint a betétbiztosításból ki vannak zárva, többek között, a költségvetési szervek és ezek külföldi megfelelőinek betétei. A költségvetési szerv az államháztartás sajátos jogi személyiség-típusa. A költségvetési szerv jogszabályban vagy alapító okiratban meghatározott közfeladat ellátására létrejött jogi személy. A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 3. § (1) bekezdése szerint a konzuli képviselet a külképviseletek egyik formája, ezért költségvetési szervnek minősül mind a konzuli képviselet, mind pedig a külképviselet. Mindezek alapján a konzuli képviseletek, illetve a külképviseletek betéteire nem terjed ki az OBA biztosítása.
27. A Hpt. 213. § (1) bekezdése alá tartozó betétesek betéteinek biztosítottá válása
Címszavak: biztosított betét, nem biztosított betét, tevékenységi engedély visszavonása, tőzsdetagság megszűnése
Kérdés: A Hpt. 213. § (1) bekezdése alapján az OBA biztosítása alól kizárt intézmények betétei, ha a jogi személy a kizárását megalapozó státuszát elveszíti, továbbra sem biztosítottak?
Válasz:
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló CCXXXVII. törvény (Hpt.) 213. § (1) bekezdése alapján az OBA által nyújtott biztosítás nem terjed ki egyebek között a következő intézmények, valamint ezek külföldi megfelelőinek betéteire:
- a biztosító, a viszontbiztosító, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár,
- a befektetési alapkezelő,
- a pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény,
- a befektetési vállalkozás,
- a tőzsdetag, az árutőzsdei szolgáltató.
A fenti felsorolás (i)-(iv) pontjában szereplő jogi személyek a tevékenységi engedélyük visszavonását követően már nem működhetnek az adott területen (azaz biztosítóként, hitelintézetként, pénzügyi vállalkozásként stb.), ami sok esetben együtt jár az adott jogi személy végelszámolási vagy felszámolási eljárásával. A tevékenységi engedélyük visszavonását követően már nem minősülnek a Hpt. 213. § (1) bekezdése szerinti intézménynek. A felsorolás (v) pontjában szereplő tőzsdetag, árutőzsdei szolgáltató pedig a tagságának megszűnésével kerül ki a Hpt. 213. § (1) bekezdésének hatálya alól.
E miatt a betétjeiknek az OBA biztosítás alóli kizárása megszűnik, tehát ezen ügyfeleket és betétjeiket is fel kell tüntetni a KBB adatállományban.
28. Az adóköteles tevékenyéget nem végző társasházak 2024. július 1-jétől történő besorolása
Címszavak: társasház, Hpt. 6. § (2) bekezdés 6. pont, adószám
Kérdés: A 2024. július 1-jétől hatályba lépő KBB leírás szerint hogyan szükséges besorolni azokat a társasházakat, amelyek adóköteles tevékenységet nem végeznek, ezáltal adószámmal nem rendelkeznek?
Válasz:
2024. július 1-jétől a KBB ügyfélfájl Típus 7-9 mezőiben az alábbi besorolás alkalmazandó:
Típus 7: „T” (további ügyfél)
Típus 8: „T” (további ügyfél)
Típus 9: „H” (Társasház)
A KBB-ü 21 (Nyilvántartási szám) mezőben a társasházat az ingatlan-nyilvántartásba bejegyző határozat számát vagy annak helyrajzi számát szükséges feltüntetni, amennyiben az egyértelműen azonosítja a társasházat. Amennyiben a társasház adóköteles tevékenységet nem végez, ezért adószámmal nem rendelkezik, a KBB-ü 23 [Adószám (magyar)] mezőt kérjük üresen hagyni.
29. A Magyar Állam, mint örökös esetében rögzítendő adatok
Címszavak: Öröklés, Magyar Állam
Kérdés: Milyen ügyféladatokat kell feltüntetni a KBB adatállományban abban az esetben, ha egy elhalálozott betétje örökléssel a Magyar Államra száll át?
Válasz:
Az állam öröklése és az államot megillető egyéb jogok gyakorlása esetén a magyar állam képviseletéről szóló 26/2021. (XII. 29.) NVTNM rendelet 1. § (1) bekezdése az irányadó, amely szerint két esetet kell megkülönböztetni:
- ha a Magyar Állam végrendelet alapján lesz a betét örököse;
- ha az állam, mint szükségképpeni törvényes örökös örököl, vagy végintézkedés hiányában az állam, mint törvényes örökös örökölne.
Az a) esetben a KBB adatállományban – a betétösszeg kiutalásáig ügyfélként a Magyar Államot és a képviselőjét, az MNV Zrt.-t kell feltüntetni. az alábbi adatokkal:
| Név | Magyar Állam (MNV Zrt.) |
| Cég teljes neve | Magyar Állam (képviseli a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság) |
A b) esetben a betét tulajdonosaként – annak kiutalásáig – a Magyar Államot és a képviselőjét, a Maradványvagyon-hasznosító Zártkörűen Működő Részvénytársaságot kell feltüntetni az alábbi adatokkal:
| Név | Magyar Állam (Maradványvagyon-hasznosító Zrt.) |
| Cég teljes neve | Magyar Állam (képviseli a Maradványvagyon-hasznosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság |
Tekintve, hogy a Magyar Államnak nincsen sem adószáma, sem cégjegyzékszáma, így ezek a mezők üresen hagyandók, a cím mezőben a képviseletet ellátó szervezet címét kérjük feltüntetni.
Amennyiben a betét összegét a Magyar Állam örökli, úgy az a) vagy b) esetben feltüntetett ügyfelet a Hitelintézetnek fel kell vennie az ügyfelei közé, figyelve a következő KBB ügyfélfájl típus besorolásokra:
| Típus 1 | C |
| Típus 2 | O |
| Típus 3 | T |
| Típus 4 | T |
| Típus 5 | T |
| Típus 6 | M |
| Típus 7 | T |
| Típus 8 | Z |
| Típus 9 | T |
30. Az utolsó tranzakció dátuma
Kérdés: Hogyan szükséges kitölteni az utolsó tranzakció dátuma mezőket?
Válasz
Az ügyfél legutolsó aktív tevékenysége időpontjának ismeretéhez a 2024. július 1. napján hatályba lépő KBB leírás (a továbbiakban: KBB leírás) KBB-b 6 jelű, „Az utolsó tranzakció dátuma” elnevezésű mezőt az adott számlát érintő, tényleges ügyfélaktivitást igénylő tevékenység dátumával, a KBB-ü 38 jelű, „Az utolsó tranzakció dátuma” elnevezésű mezőt pedig a betétes bármely betétje esetén tanúsított tényleges ügyfélaktivitást igénylő tevékenysége dátumával kell kitölteni a KBB leírásban meghatározott módon.
A tényleges ügyfélaktivitás dátuma az a dátum, amikor az ügyfél tevőlegesen lép fel. A tranzakciók sokféleségére tekintettel a tagintézeteknek a dátum meghatározásakor figyelembe lehet vennie az adott informatikai rendszer, illetve kialakított folyamat sajátosságait.
Lakástakarékpénztárak esetén (speciális jellegükre tekintettel), amennyiben töltik a mezőt, úgy az ügyfél befizetését kell utolsó tranzakció dátumának tekinteni.
A cél az, hogy a KBB-ből látni lehessen, hogy az adott ügyfél az elmúlt időszakban aktív volt-e.